Photoshop tippek és trükkök 4.

Photoshop action-ök és kötegelt képfeldolgozás

A számítógép kiválóan alkalmas ismétlődő műveletek kiváltására. Képfeldolgozásnál sem szeretnénk, ha több tucat, száz, vagy akár több ezer képre ugyanazokat a lépéseket kelljen képenként elvégezni. Szerencsére a Photoshop erre is kínál megoldást, az alábbiakban ezeket a lehetőségeket ismertetem.

Mi történik akkor, ha például egy füzet beszkennelése után vesszük csak észre, hogy a színbeállítások nem voltak a legmegfelelőbbek (nem lesz kinyomtatva elég olvasható, nem elég kontrasztos a kép, a füzetlap négyzetrácsai jobban látszódnak a kelleténél, stb.) vagy a hétvégi kiránduláson készült képeink rendre alulexponáltak? Vagy ha van pár feldíszítendő képünk, amelyeknek szeretnénk valamilyen keretet adni? Mit kell tennünk ahhoz, hogy a képeinkből egy átlátható katalógust kapjunk?

Az egyes kérdésekre a megoldást a Photoshop két helyen nyújtja: a kép szerkesztése közben az elvégzett műveleteket rögzíthetjük (Action-ök), illetve a File menü Automate és Scripts pontjai lehetőséget adnak nagymennyiségű kép azonos séma szerinti feldolgozására. Vegyük ezeket sorra!

Az egyes műveleteket rögzíteni az Actions paletta eszköztárának segítségével tudjuk. Normál esetben ez a paletta nem látható, ilyenkor a Window menü Actions pontjával (alapértelmezett gyorsbillentyű-kombinációja: Alt+F9) tudjuk előhozni. A paletta nincs túlzsúfolva vezérlőeszközökkel és ezernyi beállítási lehetőséggel: mindösszesen egy hierarchikus listát kapunk az elérhető, már rögzített műveletekről, az ablak alján pedig megtalálhatjuk a rögzítés és a műveletek menedzselésére szolgáló gombokat. A hierarchikus lista is a lehető legegyszerűbb: mindösszesen arra ad lehetőséget, hogy a műveleteket egy-egy adott Set-be helyezzük el, tehát itt nem tudunk tetszőleges mélységben csoportokat egymásbaágyázni egy könyvtárszerkezettől, vagy a csoportosított rétegektől eltérően.

A paletta természetesen rendelkezik egyéb műveletekkel is, ezeket a jobb felső sarok legördülő menüjéből tudjuk elérni. Ezek sorra a következők: a Button Mode könnyebb használatott biztosít, az egyes műveletek színes gombként jelennek meg és eltűnnek a menedzselésükre szánt eszközök is. A következő pár parancs segítségével pedig pont ezeket tudjuk elérni. A következő parancscsoport a rögzítés szerkesztésére szolgál, a továbbiak beállítási lehetőségeket adnak, a mentési és betöltési lehetőségeket biztosítják, végül a menü alján megtalálhatjuk a rendszerben rendelkezésre álló művelethalmazokat (Commands, Frames, Image Effects, stb.).

Új művelet rögzítéséhez a következőket kell tennünk: hozzunk létre egy új halmazt (Create new set ikon), majd azon belül egy új műveletet. Itt megadhatunk nevet, színt (ez látszik a Button módban), vagy akár gyorsbillentyű-kombinációt is rendelhetünk hozzá. Ezután elkezdődhet a műveletsor rögzítése, amely rögzíti a program elvégzett tevékenységeink nagy részét. Rögzíti például a szűrők beállításait és alkalmazását, új dokumentum megnyitását, egy adott rajzeszköz kiválasztását, azonban az azzal történő rajzolást már nem. A palettán a műveletek neve mellett balra még találhatunk két oszlopot: az elsővel tudjuk pontosítani, hogy a rögzített műveletek közül ténylegesen mi kerüljön „lejátszásra”, a második oszlop pedig azért felel, hogy egy-egy beállításokkal rendelkező hatáshoz megjelenjen-e a dialógusablak. Azaz például rögzítettük azt, hogy Gauss elmosást használunk a képen, és amennyiben a bekapcsoljuk ezt a lehetőséget, akkor minden egyes lefutásnál azon a ponton megakad a műveletsor végrehajtása és lehetőségünk van a képenkénti finomhangolásra, mindenhol változtathatunk az elmosás mértékén. Ha nem választjuk ezt a lehetőséget, akkor minden lefutásnál azokkal a paraméterekkel történik meg a hatás érvényesítése, amelyeket a rögzítésnél beállítottunk. A felvett műveleteket természetesen később szerkeszthetjük, csupán a szerkeszteni kívánt műveletre történő dupla kattintással.

Amennyiben rögzítettünk egy műveletsort, nincs más hátra, mint alkalmazni azt a képeinkre: vagy az éppen megnyitott dokumentum esetén a palettán a lejátszás gomb segítségével végrehajtatjuk a műveletsort, vagy válasszuk a File→Automate→Batch parancsot, amely lehetőséget biztosít a kötegelt feldolgozásra. Mindösszesen ki kell választanunk a művelethalmazt és azon belül a kívánt műveletet, és meg kell adnunk forrástfájlokat és a célfájlok beállításait. Forrásnak megadhatunk egy konkrét könyvtárat (Folder), külső eszközről rögzíthetjük (Import), vagy alkalmazhatjuk a már Photoshopban megnyitott, illetve a Brigde segédalkalmazásban kijelölt képekre (Opened Files és Bridge opciók). Végeredményként választhatjuk egy fájl felülírását (Destination: Save and Close), de érdemesebb a forrásképeket megtartani, és az eredményeket külön fájlba menteni (Destination: Folder). Itt lehetőségünk van a célfájlok neveinek befolyásolására. Lehet bennük dátum, lehetnek sorszámozottak, stb. A kötegelt feldolgozás az Ok gomb hatására el is kezdődik, mi pedig elmehetünk meginni egy kávét, amíg tart a folyamat. Hasonló lehetőségeket nyújt a File→Scripts→Image processor parancs is.

Ha nagy mennyiségű képpel rendelkezünk és nem szeretnénk egyenként végignézni őket, vagy valamilyen előnézeti bélyegképeket akarunk generálni, vagy akár csak egy fájlba összeszedni őket, akkor sem kell más programot választanunk. A File→Automate→PDF Presentation a kiválasztott képfájlokból egy pdf dokumentumot készít, amelynek minden oldala egy-egy kép lesz, illetve a képeken kívül tartalmazhatja azok kiegészítő információit (EXIF információk, szerzők, stb.). Ha egy oldalon több képet is szeretnénk látni, válasszuk a File→Automate→Contact Sheet II parancsot. Ekkor a megadott forrásképeket táblázatszerűen elhelyezi a program az oldalakra. Ha a képeinkről szeretnénk áttekintést kapni, akkor még egy funckiót érdemes kipróbálni: a Photshop részletesen konfigurálható webes galléria létrehozására is ad lehetőséget a File→Automate→Web Photo Gallery paranccsal.